Ha ki akarom élni az exhibicicionizmusomat, akkor csak elmegyek egy próbára, felveszem a napszemüvegem és megpróbálok menő csávót játszani. Pedig nem vagyok az, de megjátszom. Mivel soha nem is voltam az, ezért nem játszom túl jól. De aki ismer, az tudja, hogy marhára nem érdekel. Ha azt mondják rám, ripacs, marhára nem érdekel.

Ha megszülettem, élni akarok, nem csak úgy ahogy az állatok..

Mivel az énekkel és helyenként a dallammal elmásztam, riffekel elcsúsztunk, elrontottunk pár ritmust, ezért egyelőre csak hang nélküli videót engedélyeztem Gabesznak feltenni (mert ugyebár én vagyok a zenekar menedzsere).

A próba jó volt. Marha fárasztó, a három órába amatőr lelkünkkel és fizikumunkkal félig belehaltunk, dehát jó pap holtig tanul. Legközelebb csökkentjük az időtartamot és emeljük a hatékonyságot. Jó lesz.

Aki olvas, olvasgasson, köszönjük, aki nem, az meg ne.

Éljenek a hobbyzenekarok! 

Igen, igen, megvolt a várva várt második próba is. Gyakorolgattunk újabb két dalt, ismételtük a korábbiakat, bénáztunk egy csomót, és kicsit túlbecsültük a kitartásunkat (a 3 órás próba embertpróbáló), és volt két vendégünk is (akik a Na milyen volt? kérdésre csak diszkréten mosolyogtak...) 

Türelmetlen rajongóink számára pedig meglepetésképpen készítettünk egy videót. Sőt, egy kis játékra invitálunk mindenkit. Azok között, akik eltalálják melyik dalt játszuk a videón, kisorsoljuk a Dani által dedikált és eltört eltört majd dedikált dobverőt.

Vigyázat, a feladat csak elsőre tűnik egyszerűnek!

Mióta megalakult a bandánk, és elkezdtük ezt ismerősi körben reklámozgatni, elég sok visszajelzést kaptunk. Volt aki szentimentálisnak nevezett minket, egyesek gyerekesnek, mások egyszerűen idiótának, de Anyukám például szimplán csak betegnek, amikor elmagyaráztam mit jelent a nevünk.

De szerencsére ezeknél sokkal több pozitív visszajelzést kaptunk. Egyrészt a kommentek közt a blogon, másrészt emailben, szóban, telefonban,  sok-sok ismerőstől.

A road állsát akár meg is pályáztathatnánk, mert annyian jelentkeztek már rá, hogy nem tudnánk dönteni. Ha rábólintanánk, akkor lenne már sofőrünk, fotósunk, sőt gruppie-nk is:

inkabb road lennek, de ha az mar foglalt, akkor szivesen dobalom fel a safranyos alsogatyamat a szinpadra

Legutóbb pl ez az email-váltás zajlott le:

• Lehetek majd slep?
• Attól függ, hogy az mit csinál pontosan!
• Hát a slep az azt jelenti, hogy majd én is ingyen bemehetek veletek Szigetre, Voltra meg ilyen helyekre, ha mentek majd fellépni.
• És te mit teszel mindezért?
• Hozok sört!
• Sokat?
• Ja!
• Ok, te leszel a slep, megnyerted!

Köszi mindenkinek, aki drukkol jekünk!!!

Komoly együttes nem létezhet alapító okirat nélkül. Mi pedig komolyak vagyunk. Komolyan vesszük magunkat és komolytalanul a világot.

Pár hete megőrültünk. Gitárokat vásároltunk agyba-főbe, próbatermet béreltünk, gyakorolunk mint az állat, blogot írunk és állandóan a blogot olvassuk. 30 éven innen és túl (ugye Szobi :-))

Az alapító okiratunk is az imázsunk része. A komolyság a komolytalanságban. De elláttuk kézjegyünkkel, hivatalosan, az utókornak:

Én vérrel akartam aláírni, de a többiek elvetették :-)

Azt mondják a második mindig rosszabb mint az első...
 

Például a filmeknél, egy jól sikerült első rész után a nyögvenyelős kényszermásodik, sőt harmadik már nem olyan jó. De rengeteg ellenpéldát fel tudok hozni, ott van a Rambo, vagy a Terminátor, hogy csak a DVD polcomig menjek...
Vagy a Valami Amerika, ugyen Laci?

Vagy zenekarok albumai, egy csomószor van az, hogy az első albumba beleszeretsz, aztán a többi csak csalódás ahhoz képest, mert mindent ahhoz viszonyítasz...

Mondjuk vannak olyan dolgok ahol tuti jobb a második, mint az első. Gondoljunk a szexre.
Aztán van egy csomó dolog aminél csak reménykedsz hogy a második jobb lesz, ilyen meg a házasság. Vagy az öngyilkosság, mert ugye ott akkor van csak második, ha az elsőt elcseszted...

Persze a kivétel erősíti a szabályt, bármit is jelentsen ez a mondás! És ezzel minden eddigi okoskodást félre is dobhatunk...

Na, mi most éppen a második próbánk előtt állunk, amivel kapcsolatban fogalmam sincs hogy mit gondoljak.
 

Az első csúcs volt, az első együttpróbálás és az újdonság élménye most nyilván el fog maradni, cserébe kicsit jobbak leszünk, ismerünk már két dalt, tudjuk hova kell dugni az erősítőkábelt, szóval vannak érvek pro és kontra...
Nagyon kiváncsian várom.

 

Hiába, nem tudom elválasztani a két kedvencet, a focit és a zenét. Ha csak ezt a hetemet nézzük:

• hétfőn meló után gitároztam, be kellett tanulni a Riót, mert az nem ment még igazán jól
• kedden a Debrecen meccsre mentünk, kiszurkoltuk a győzelmet, mert tuti nem lett volna kapufa az a Levszki lövés, ha mi nem üvöltünk mint a sakál!
• szerdán próba
• csütörtökön gitározás, a következő két dal betanulása
• péntek este szuperkupadöntő

De ha azt nézzük, hogy a Lacival közösen vásárolt XBOX-hoz milyen játékokat vettünk meg: FIFA09 és Rock Band. Nyilvánvaló...

A sport és a zene ezerféleképpen összefonódik, és nem csak az én életemben. Nálam komolyabb arcok is járnak hasonló cipőben csukában.

Előkészületek:

Bandatagok - majdnem rendben, dobosunk Dani  kicsit kehés - beteg

Ruhaválasztás - rendben

Sörök - rendben

Hangszerek - talán rendben, nálunk vannak...

Huhh, ha már a gyökereknél tartunk. Azt hiszem itt lehet az ember őszinte...

Nekem nincsenek zenei gyökereim. Illés, Omega, Koncz Zsuzsa bakeliteken nőttem fel, később egy két Edda kazit vett Édesanyám magának, és ezeket hallgattuk. Nővérem Első Emelet rajongó volt, meg azok a nyálas fiúcska zenekarok voltak gyakori "vendégek" a magnóban. Jómagam ezen zenei egyvelegek között találtam meg, ami nekem tetszett. Leginkább nem rajongtam semmiért.

azt kell hogy mondjam, a Báthory névről első körben "csak" az általános iskolai sulink ugrik be Veszprémből ... =>

Azt álmodtam hogy tragédia történt! ELTÖRT A GITÁROM NYAKA!

Értitek?? Még sírtam is... Gondolhatjátok most hogy érzem magam!

A voksokat ezen a héten még leadhatjátok, vasárnap éjfélkor zárulnak a szavazókörök. A győztes számot természetesen valamilyen formában közkinccsé tesszük. Minden eddigi szavazónknak köszönjük a segítséget, hálánk jeléül ingyesenen tekinthetik meg első koncertünket - valamikor, valahol...

Hail, PM!

Majd' 30 éves emberek csillogó szemekkel vették birtokba a zobjektumot és kezdett el mindenki egyszerre hangolni. Gyerekes veszekedések, hogy "kussoljál már egyszerre egy hangoljon!", izgatott kottakeresés, szövegtanulás és megfulladás a zárt, 10 négyzetméteres III. kerületi sehol utca nincs házszám iparterület 2. és 3. emelet közötti félemeleti beugrójának belső szobájában. Laci elkezdett persze azonnal énekelni, mert eddig ilyen hangosításban még nem szólt a hangja, Gábor már nyomta a fülem mellett a basszert, Szobi és Andris egymást túlhangosítva próbálkoztak a Metallicától elkezdve a Prosecturáig riffeket nyomni és röhögtek. Dani halálos nyugalommal szerelte a cineket és csak mosolygott. Ő már volt próbateremben.

A húrok közé csapva felhangzott a Rio, Lukács Laci hangjától fényévekre lévő hang későn beszállva és elcsúszva énekelte az első 3 sort aztán elmászott a basszer is, Andrisnak begerjedt a vadiúj használt gitárja ("vazze, biztos a hangszedő"), közben Szobi egyre feljebb tekerte az ő mikrofonját hogy amatőr barátját segítse belépni, ha ő elcsúszna.

Kisebb technikai beállítás és 2 torzító után újra Rio. Andris vállalta a sajátos stílusban előadott, rögtönzött szólót, közben mennek a riffek, Dani adja a taktust. Úgy általában megszólalt a nóta, a kezünk alól, a torkunk mögül. Hangosítással, torzítóval, hihetetlenül hangos lábdobbal. Félelemetes érzés, persze már a Szigetes fellépést vízionáltuk :-)

Úgy általában kialakult a rendszer. Mindenki figyelje és hallgassa Danit és igazítsunk hozzá, mert ő tud zenélni. Mondott egy-két szakszót is, amire úgy Joey-san bólogattam (hatnegyedes ritmus kivársz kettőt és négynyolcadnál belépsz). Persze-persze.

Nekiláttunk a Főleg Barbarának is, amit nem találtunk egyszerűnek, pedig annak hangzik. Már a feldolgozás részébe is belenyúltunk (értsd megmásítottuk az első taktusokat). Próbálkoztunk, pihentünk kicsit, aztán mikor már a feléig úgy ahogy eljutottunk, de kevés sikerélménnyel, a klasszikus "ami megy azt erőltessük" fordulattal újra belecsaptunk a Rioba. Közben lecsúszott még egy sör és énekesünk (én) egyre bátrabban, de nem kevésbé hibásan, ordított bele a mikrofonba.

A vége felé már nem számított semmi, nyomtuk a két kis számunkat és élveztük a zúzást. Üvöltött a La-la-lalalala-la-la Barbara!, ahogy a csövön kifért, a gitárosok koncentráltak, az énekes ugrált, a dobos pedig mosolygott.

Az utolsó Rio refrén után elcsendesedett a próbaterem, kihunytak a fények és mi lefoglaltuk jövő hét szerdára is a sehol földi próbatermet a magunk kis hobbyzenekarának. Mindhaláligrockandroll!

Óbudán az 5 srác megkereste

Miki próbatermét szívrepesve

hogy oltsa a vágyat amit nem más ad

csak hogy a banda zúzza szét

Pár perc és felcsendültek

az első dallamok meg riffek

bevált nóták sorban jöttek

óránként az eggyel meggyűrkőztek

a hangulat már tovább nem tetőzhet

a lecke adott van ott pár nap még

a következő számok várnak rég

bontsunk ki sorban hármat HÉJ !

Ez van, ha egy régi álmodat beteljesíted. Sutba problémák, félre nehézségek, legyőzöl mindent és mindenkit, már csak azt veszed észre, hogy hangolsz, és a következő percben már együtt zenélsz a barátaiddal. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk... (Bácskai László)

Most egy kis betekintést nyújtok a zenekar első próbája előtti legizgalmasabb órák levelezésébe, amiből kiderül, hogy mi nem bízunk semmit a véletlenre, van igazi managementünk, komolyan vesszük magunkat és amit csinálunk, nagyon profi zenekar vagyunk, és a zenélésen kívül mindenre odafigyelünk:

• Andris: akkor most mibe megyünk??
• Szobi: én hoztam Cradle pólót, meg fekete inget. majd a managerem eldönti melyikben kell lennem...
• Gabesz: én viszek fekete inget, meg a rockyourselfes pólómat
• Laci: Srácok, az egyéni érdekeket a banda életének eme kezdeti stádiumában félre kell tenni, és a közös érdekeket kell szem előtt tartani, emiatt a mai próbára kötelező egyszínű fekete póló vagy ing viselete!
• Dani: nekem nincs sima fekete cuccom semmilyen csak kockasfekete ingem vagy fekete alapon mintas polom. akkor en mar nem is vagyok rokkercsavo ?
• Gabesz: Dani gyere valami sötét ingben, azt kész. mi meg megyünk a fekete ingben. te úgyis kilógsz a sorból a magasságoddal :)
• Szobi: Dani legyé félmeztelen! Minden vagány dobos így nyomja!!
• Andris: egyetértek!
• Gabesz: de a Daninak most a felsőteste is mintás, mint azt horvátországban láttuk.
• Dani: Róka minta van a hasamon. Majd azt hiszik a fanok, hogy pigmenthiányos vagyok, vagy egyedi piros folt-tetkóm van...